-
1 νᾱμα
νᾱμα, τό, das Fließende, der Quell, das Naß; Aesch. Prom. 808; Κασταλίας, Soph. Ant. 1117; Δίρκης, Eur. Phoen. 102; ποτάμιον, Cycl. 98; auch πυρός, Med. 1187; von den Thränen, δακρύων ῥήξασα ϑερμὰ νάματα, Soph. Tr. 915; ὄσσων Eur. Herc. Fur. 625; νᾶμα βάκχιον, Ar. Eccl. 14 u. sp. D., wie νᾶμα Βρομίου, Anacr. 44, 11; u. in Prosa, wie Plat. ἄφϑονα κρηνῶν καὶ ποταμῶν νάματα, Critia. 111 d; τὰ ἐκ Διὸς ἰόντα νάματα, Regen, Legg. VIII, 844 b; u. übertr., τὸ λόγων νᾶμα κάλλιστον καὶ ἄριστον πάντων ναμάτων, Tim. 75 e; ἐξ ἀλλοτρίων ποϑὲν ναμάτων διὰ τῆς ἀκοῆς πεπληρῶσϑαι, Phaedr. 235 c; Sp., Luc. Herm. 60; Plut. öfter.
-
2 ἀπο-στέγω
ἀπο-στέγω, überdachen, bedecken, schützen, πύργος – ὄχλον Aesch. Spt. 216; Theophr.; τὰς πληγάς, vom Schild, es hält sie ab, Pol. 6, 23, 5; τινός, wogegen, Arist. part. an. 2, 15; ἀϋδρία τὰ ἐκ Διὸς ἰόντα νάματα Plat. Legg. VIII, 844 b, einziehen.
-
3 αποστεγω
1) покрывать, защищать (от чего-л.), т.е. задерживать, отражать, не пускать(ὄχλον Aesch.; τὸ ὕδωρ Arst.; τὰς πληγάς Polyb.)
2) сохранять, собирать, не выпускать(τα ἐκ Διὸς ἰόντα νάματα Plat.; ἀτμίδα Arst.)
-
4 νᾱμα
νᾱμα, τό, das Fließende, der Quell, das Naß; von den Tränen; τὰ ἐκ Διὸς ἰόντα νάματα, Regen